Bejelentés



Helytörténeti Gyűjtemény Szabadszállás (nem hivatalos honlap)
"A múltat tiszteld a jelenben és tartsd a jövőnek." Vörösmarty

MENÜ











Szabadszállás története


Szabadszállás történelme szorosan összefonódik a
Jász-kunság történelmével. A tatárjárás után IV. Béla az ország közepén kihalt
lakosság helyére kunokat telepít. A letelepítés érdekében oklevéllel erősítette
meg jogaikat. Ettől kezdve számítjuk a jász-kun privilégiumot, amely többek
között bizonyos fokú önkormányzatiságot is jelent. Szabadszállás a Jász-kunság
későbbiekben Hármas kerületnek nevezett területi egység része, egészen 1876-ig,
míg e területeket be nem olvasztják a vármegye rendszerbe.


Szabadszállás nevével IV. (Kun) László 1279-ben
kelt adománylevelében találkozhatunk legelőször Zombath, vagyis Zumbuth-szállás
néven. IV. László a kunok helyhez kötése, honosítása érdekében rendeletben
tiltotta meg a sátorban lakást, és ezzel egy időben 1279-ben III. Miklós pápa,
Fülöp palermói püspök vezetésével hittérítőket küldött a kunok térítésére.
Valószínűleg az ő kezdeményezésére épül a Templom-hegyi imaház, mely vélhetően
több szállás hitéletét biztosította. A török hódoltságot megelőző időkben a
jász-kun társadalom felépítése a törzsi, nemzetségi alapokon nyugodott.
Társadalmuk- kor viszonyaihoz képest- igen demokratikus. Mivel ez egyáltalán
nem illeszkedett a kor feudális rendszerébe, ezért állandó összetűzésben voltak
a környező főurakkal. Szabadszállás a XVI. század közepén a török hódoltság
alatt 37 adóköteles házzal rendelkezik. A hódoltság idején a települést
többször az elnéptelenedés fenyegeti. Szerencsére a vérzivatarok idején a
települést körülvevő láp és mocsár menedékül szolgált a lakosság számára,
ahonnan a veszély elmúltával vissza tudtak szivárogni eredeti otthonukba. A
törökön kívül a végvári katonáktól is sokat szenvedett a nép. A sok panaszra I.
Lipót védlevelet adott ki a kunoknak. A XVII. Század vége felé fokozatosan
megszűnik az állandó katonai nyomás, már csak a császári csapatok rablásaitól
kellett félni. A török kiűzése után 1701-ben, a kunok kiváltságait eltörölték.
Újból kötelezték a lakosságot, és a császár eladta a német lovagrendnek.


A kunok ezen felháborodva Rákóczi zászlaja alá
álltak, és a fejedelemtől várták, hogy semmisnek tekintsék az eladást. Sajnos
ekkor a bécsi udvar felhasználta céljaira a déli katonai szervezetbe tömörült
szerbeket. Szomorú sors várt Szabadszállásra. 1703. december 1-én a szerbek betörtek
a faluba, legyilkoltak 27 embert, elhajtották jószágaikat, házaikat kirabolták.
A német lovagrendnek eladott kunok sok panasszal és kérelemmel fordultak a
császárhoz, és a pozsonyi országgyűléshez, míg végül eredménnyel jártak. Az
országgyűlés 1741. Év 9. És 64. Törvénycikke elrendelte, hogy ki kell váltani a
Jász-kunságot, és vissza kell venni a német lovagrendtől. A baj csak ott volt,
hogy üres volt a királyi kincstár. Ekkor ajánlották fel a kunok, hogy befizetik
az eladási árat a királyi kincstárba, csak engedje meg őfelsége, hogy magukat
kiváltsák. Ezt Mária Terézia 1745-ben nagykegyesen meg is engedte. Miután a
pénzt befizették, Mária Terézia a zálogos birtokok alól kimentette, és új
privilégiummal régi jussaikba visszahelyezte a kunokat. Ezt a megváltást
nevezték redemptiónak. A redemptió meghatározta Szabadszállás fejlődését
egészen 1867-ig. A nagybirtokos uradalmi rendszer nem tudott kialakulni, mert a
redemptió alkalmával bárki vehetett földet és redemptussá válhatott. Ezek a
pénzek képezték a megváltás összegét. Egyben ennek következménye az is, hogy
nem alakult ki jelentősebb jobbágyréteg. A redemptió alapját képezte a
Jász-kunság - benne Szabadszállás- 1848-ig tartó fejlődésének.


1745-tól a település kiegyensúlyozott fejlődésnek
indul. 1770-ben az ősi templom helyére új templom épül, 1765-ben külön leány,
1767-ben külön fiúiskola kezdi meg működését. 1770-ben már 332 tanuló jár
iskolába. 1789-ben kezdi meg működését a postahivatal. A lakosság száma
1770-tól 1850-ig 1700 főről 5000 lakos fölé emelkedik. 1826-ban megépül az új
városháza – hisz 1819-ben Szabadszállás vásártartási jogot kap, ettől kezdve
1871-ig a hármas kerület megszűnéséig mezőváros. 1848-ig választókerületi
központ. 1848-ban Kossuth felhívására a település 240 nemzetőrt állít ki. A
szabadságharc leverése után vontatottan indul meg az élet. Mint ismeretes,
Haynau javaslatára Magyarországot örökös gyarmatként a birodalomhoz csatolták.
A Jász-kunság az első kerület része lett, melynek élén maga Haynau állt. A jász-kun
kiváltságok kérdése egyre jobban előtérbe került, mígnem az 1872-76-os
közigazgatási átalakítás során teljesen megszűnik létezni. Az 1870-es évektől
beszélhetünk újabb fellendülésről. Ezt mutatja kor társadalmi aktivitásának
megjelenése. 1879-ben a Független Olvasókör, 1873-ban az Úri Kaszinó, 1877-ben
a Templomsori Olvasókör, 1885-ben az Ipartestület alakul meg. 1884-ben
tánciskola létesül. Jelentős fejlődésnek indul a kisipar. Virágkora az első
világháború kezdetére tehető. A század végére megépül a vasút, és villanytelep
kezdi meg működését. Megalakul a Kunszentmiklós – Dabas – Szabadszállás
Takarékpénztár. 1876-ban új és modern gőzmalom épül, mely egyedülálló a
környéken. A megindult fejlődésnek az első világháború vetett véget.
Szabadszállásról körülbelül 1400 ember vonult be katonának. A hősi halottak
száma 258. 1919 márciusától 1919 júliusáig katonai tanács, direktórium működik.
A világháborúban a lakosság komoly anyagi károsodást szenved. A két világháború
közt a település fejlődése stagnál. Ennek két oka volt. Egyik az 1930-33-as
gazdasági világválság, amely megingatta a búza piacát is. Begyűrűző problémát
okozott, hogy a kisiparosok - régi hagyomány szerint - gabonaegységre
dolgoztak. Sok olyan kisiparos tönkrement, akinek jelentős mennyiségű
gabonaegysége halmozódott fel a gazdáknál. A stagnálás másik oka, hogy 1922.
január elsejével, Jakabszállás leválik Szabadszállásról 13000 katasztrálihold
területével (kb. 8000
hektár), érzékenyen érintve a helyi állattenyésztést.
Ezzel szétmorzsolódik a redemptió utolsó maradványa. 1850-ben alakult izraelita
hitközség a II. világháborúban megszűnt, a zsid&oacut

e;kat deportálták. A II. vh. után
elsősorban intézményeiben kezd gazdagodni a település. 1951-ben megkezdik a
laktanya építését. 1959 őszétől 1962 tavaszáig országos beiskolázású traktoros
iskola működik. Később járási kórház, tüdőgondozó, új mentőállomás, szakrendelő
intézet, OTP, DÉGÁZ kirendeltség, Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltség,
stb. kezdi meg működését. 1992-ben rendezik a központot és környékét. 1994-ben
átadják az új faluházat és a Kunadacs – Szabadszállás műutat. 1970. augusztus
1-től Szabadszállást nagyközséggé nyilvánítják, 1994. október 24-én
Szabadszállás Önkormányzata határozott Szabadszállás várossá nyilvánításának
kezdeményezéséről. Ezzel kinyilvánítva, hogy Szabadszállás térségi funkciókban
gazdag, arculatában kisvárosi település. 1995. július 1-től a Köztársaság
Elnökének 93/1995 (VI.2) KE határozata alapján Szabadszállás újra város.


 



Lap tetejére








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!